Szeptember 17-én a Chiron még egyszer, s egyben utoljára visszatért a Kos jegyébe, ahol 2027 április 14-ig halad majd. Ez egy felhívás arra, hogy összeszedjük a bátorságunkat és vállaljuk magunkat, valamint emlékeztető is egyben, mivel jogunk van létezni, teret foglalni, követni a vágyainkat és hibázni is.

A Chiron június 19-e óta a Bikában araszolt, mielőtt azonban tényleg továbblépnénk, rendeznünk kell az elvarratlan szálakat és be kell építenünk a Chiron közelmúltbeli, Kos jegyén való áthaladása során szerzett, még feldolgozásra váró tanulságokat.

A kardinális ciklus, valamint az előttünk álló levezetés főként a Bak, a Kos, a Rák és a Mérleg bolygókkal és sarokpontokkal rendelkező személyek számára lesz releváns, hiszen lehetőségük nyílik arra, hogy másképp viszonyuljanak a fájdalmukhoz és magasabb tudatossági szintről reagáljanak az ismerős triggerekre és a kiváltó ingerekre.

Mivel a Chiron a személyes és a transzperszonális határán kering, kulcsszerepet tölt be az individuációs folyamatunkban, azaz abban az utazásban, amely során azzá válunk, akik valójában vagyunk. Ahelyett, hogy azon töprengenénk, vajon valójában lehetséges-e a teljes gyógyulás, arra tanít, hogy bár egyes sebek talán sosem gyógyulnak be teljesen, képesek vagyunk úgy viszonyulni a fájdalmunkhoz és a sebezhetőségünkhöz, hogy azok ne határozzanak meg minket és ne tartsanak vissza semmitől.

Teljes útja megtételéhez közel 50 évre van szüksége, s mivel a Kos a Zodiákus első jegye, ebben a szakaszban azok a sebeink kerülnek előtérbe, melyek a létezéshez, a térfoglaláshoz, a cselekvéshez és az önmagunk felvállalásához való jogunkkal kapcsolatosak. Az elmúlt évek során olyan kérdésekkel szembesültünk, amelyek az identitás, az autonómia, a bátorság, a harag és az önérvényesítés témakörével függtek össze. A Kos jegyében járó Chiron olyan régi sebeket szakított fel, amelyek mind a mai napig gátolnak minket abban, hogy teret engedjünk önmagunknak, kifejezzük a haragunkat, kiálljunk magunkért és bátorsággal, magabiztossággal törekedjünk arra, amire vágyunk.

Az elutasítottság, az elégtelenség és a láthatatlanság érzése visszavezethetett minket a múltba, ugyanakkor lehetőséget kaptunk arra, hogy új viszonyt alakítsunk ki önmagunk azon részeivel, amelyek gyengének, hatástalannak, kiszolgáltatottnak, félénknek és eleve hibásnak érzik magukat. Ez a tranzit rávilágított azokra a területekre, ahol úgy érezzük, engedélyre van szükségünk ahhoz, hogy önmagunkként létezhessünk, vágyaink szerint cselekedhessünk, s kövessük azt, ami igazán megmozgat minket, mialatt saját utat járunk be az életben.

Önmagunk felvállalása és az önmagunkhoz való hűség bátorságot igényel: bátorság kell ahhoz, hogy hitelesek legyünk, bízzunk a belső késztetéseinkben, és vállaljuk annak kockázatát, hogy csalódást okozunk másoknak. Ez a tranzit lehetőséget kínál arra, hogy megvizsgáljuk, mi húzódik a határozatlanságunk, a tétovázásunk, a gátlásosságunk, illetve az önérvényesítéssel és a határaink kijelölésével kapcsolatos nehézségeink hátterében. 

Lehetünk bizonytalanok, és mégis belevághatunk dolgokba. Érezhetünk félelmet, és mégis hűek maradhatunk önmagunkhoz. Lehetünk bizonytalanok és mégis elfoglalhatjuk a nekünk járó helyet. Nincs szükségünk senki engedélyére vagy jóváhagyására ahhoz, hogy létezzünk.

A Kosba való visszatérése után a Chiron szeptember 27-én kvadrátba áll a Rák Marssal, a jegyek 29 fok 38 percén. A Rák és a Kos jegyében zajló utolsó Mars–Chiron kvadrát azt a feszültséget hangsúlyozza, amely az ösztöneink követésére és a cselekvésre irányuló vágyunk, valamint a saját magunk és sebezhetőségünk védelme iránti igényünk között feszül. Mivel mindkét bolygó az anaretikus, 29. fokon áll, a beteljesülés érzése járja át a helyzetet és lehetőség nyílik életünk érdemi megváltoztatására azáltal, hogy megtaláljuk a módját a sebezhetőségünk és a bátorságunk összehangolásának. A Rák jegyében álló Mars érzelmi önismerete támogatja a Kos azon képességét, hogy határozottan és egyúttal együttérzéssel cselekedjen, érzelmileg érett döntéseket hozzon, valamint a reaktív, tudattalan mintákat tudatos önvédelemmé és öngondoskodássá alakítsa át.

A Kos bátorsága nem a sebezhetetlenségről szól, hanem arról, hogy elfogadjuk önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk, és – még ha nem is érezzük magunkat késznek – belevágjunk, amibe akarunk és megtegyük az első lépést. Nem kell minden sebünket begyógyítanunk ahhoz, hogy újrakezdhessünk dolgokat, teret engedhessünk magunknak, vagy valóra válthassuk a vágyainkat.

A soron következő periódus lehetőséget kínál arra, hogy őszintébben forduljunk önmagunk és vágyaink felé, bűntudat nélkül húzzunk határokat, valamint hogy kockázatot vállaljunk – még akkor is, ha közben félünk.